Esszék, novellák, gondolatok...

Vonalas füzet

Vonalas füzet


Két egyperces novella, amiket egy Örkény pályázatra írtam

2024. január 01. - Retro_toll

  Hogyan felejtsünk el valamit, amit már elfelejtettünk.  Nagyon szeretnék valamit elfelejteni. Egy csúnya és kellemetlen eseményt, ami hosszú évekkel ezelőtt esett meg velem. A baj ezzel csak az, hogy nem tudom, hogy kezdjek hozzá. Nem bírom felidézni magamban a dolgot akárhogy erőlködök is.…

Tovább

Az elveszett mosoly

Sehol sem találom, hiába keresgélem. Úgy tűnik elveszítettem valahol, pedig micsoda remek egy dolog volt. Örömet szereztem vele másoknak és magamnak is. Roppant értékes kincs, ami eltűnt, akár a kámfor. Hiánya fájdalmas, és így megy ez már évek óta. Azt hiszem semmi nem pótolhatja. Szükségem lenne…

Tovább

Morálisból önfelmentéses

Elias képe a Pixabay -en. Azt mindjárt előrebocsátanám, hogy nem vagyok a szavak embere. Nem tudok olyan szépen, cikornyásan beszélni, mint mások. Én az elvek és a tettek embere vagyok, és ma rengeteg olyan fontos dolgom volt, amit el kellett, hogy intézzek. Csak egyet, találomra kiragadva…

Tovább

A végső ütközet

A rőt hajnali fény fokozatosan világítja meg a rendetlen hálószobát, aminek közepén egy széles franciaágy terpeszkedik. Pasztellszínek dominálnak. Az ágy markáns jelenléte uralja a szobát. Rajta mészszínű derengés. Valami nagy, fehér és ijesztő, akár egy hatalmas bálna. Vagy talán delfin? Mondjuk…

Tovább

A napi élet dolgai

– Az emberek között egyre erősödik a diszkrepancia – súgta oda Bogyó Babócának egy szép délutáni napon, miközben a patak parton üldögéltek. – A semmi is folyamatosan erősödik – kontrázott Vendel a szarvasbogár. – Nincs olyan, hogy semmi – sóhajtott Baltazár a méhecske. – Olyan van, hogy…

Tovább
süti beállítások módosítása