– Miért? Mikor? Hogyan? Miért? – És akkor most jobb? Sokkal? – Valóban jobb, vagy csak az individuum keresi megint a felmentést? – Kellett ez neked? Tényleg pont ez kellett? Önbecsapás és társai? – De te miért bíráskodsz? Jogodban áll? Szép dolog ez? – Egyébként, ha már itt tartunk, elbírod az…

Október elején a Nap éltető sugarai még hevítik és élénk színekkel árasztják el a tájat. Pasztell foltok kavalkádja vetül az íriszünkre, bárhová nézünk: varázslatos menta, őszibarack, meténg és levendula. Színek, fények, illatok orgiája. Egy megnyugtató, édes őszi délután. Talán az utolsó ilyen…

  Hogyan felejtsünk el valamit, amit már elfelejtettünk.  Nagyon szeretnék valamit elfelejteni. Egy csúnya és kellemetlen eseményt, ami hosszú évekkel ezelőtt esett meg velem. A baj ezzel csak az, hogy nem tudom, hogy kezdjek hozzá. Nem bírom felidézni magamban a dolgot akárhogy erőlködök is.…

Sehol sem találom, hiába keresgélem. Úgy tűnik elveszítettem valahol, pedig micsoda remek egy dolog volt. Örömet szereztem vele másoknak és magamnak is. Roppant értékes kincs, ami eltűnt, akár a kámfor. Hiánya fájdalmas, és így megy ez már évek óta. Azt hiszem semmi nem pótolhatja. Szükségem lenne…

Steve Buissinne képe a Pixabay -en. Délceg feszes testére hullt a lenyugodni készülő júliusi nap vöröses fénye, és ettől szemkápráztató metálzöld csillogásba kezdett. Néha kékesen vagy aranyosan csillogott, attól függően hogyan vetült rá a fény. Ezek az elképesztő színek remekül kontrasztáltak…

Elias képe a Pixabay -en. Azt mindjárt előrebocsátanám, hogy nem vagyok a szavak embere. Nem tudok olyan szépen, cikornyásan beszélni, mint mások. Én az elvek és a tettek embere vagyok, és ma rengeteg olyan fontos dolgom volt, amit el kellett, hogy intézzek. Csak egyet, találomra kiragadva…

 Photo by Vince Fleming on Unsplash   – Jó napot kívánok! – Jó napot. – Kapnak a halak? – Eddig egy mozdítás nem volt. – Mire horgászik? – Ami jön, ponty vagy süllő… Meglátjuk! – De milyen csalit rakott a horogra? – A mire? – A horogra. Tudja, arra a kis hegyes fém kampóra! – Ja, láttam…

Vége volt az esti előadásnak, ilyenkor mindig együtt iszogattak – Carrasco az erőművész és Öcsi a bohóc. Benne jártak már a korban, és egész életüket különböző cirkuszoknál töltötték. Most épp a Silver Mundoval járták a világot, immáron hetedik éve. Carrasco lakókocsijának kis kályhájában…

A rőt hajnali fény fokozatosan világítja meg a rendetlen hálószobát, aminek közepén egy széles franciaágy terpeszkedik. Pasztellszínek dominálnak. Az ágy markáns jelenléte uralja a szobát. Rajta mészszínű derengés. Valami nagy, fehér és ijesztő, akár egy hatalmas bálna. Vagy talán delfin? Mondjuk…

– Az emberek között egyre erősödik a diszkrepancia – súgta oda Bogyó Babócának egy szép délutáni napon, miközben a patak parton üldögéltek. – A semmi is folyamatosan erősödik – kontrázott Vendel a szarvasbogár. – Nincs olyan, hogy semmi – sóhajtott Baltazár a méhecske. – Olyan van, hogy…