Hétfő. A mechanikus órám hajnal három körül jár. Néma csend vesz körül, ahogy egymagam sétálok hazafelé, miközben a világ mélyen alszik körülöttem. Minden és mindenki alszik, még a jó cukor is. Az idő állni látszik. Nyár eleje van, június. Csak a hársfák jellegzetes illata és ez a párás meleg…

Rubinstein-Waldhauser Béla az ivás által ismerte meg a világot. Ez így szép, és jó... Oké! Nem szép, nem jó, de igaz. Szóval ez a derék ember ivott (akár a gödény) már bort, a világ minden tájáról. Kóstolt lágy Malbecet Argentínából és Dél-Afrikából. Ivás közben, képzeletben végigjárta a csodák…